
Mi az az alvási apnoe és mit lehet tenni ellene?
, írta Párna Paplan, 6 perc olvasási idő

, írta Párna Paplan, 6 perc olvasási idő
Ha reggelenként száraz szájjal, fejfájással ébredsz és egész nap álmosság gyötör, akkor lehetséges hogy alvási apnoéban szenvedsz.
A felmérések szerint ugyanis a hazai lakosság 4%-a szenved súlyos, 10%-a pedig enyhe alvási apnoéban. De mik az alvási apnoe tünetei? Mi okozza a betegséget és miért érdemes kezelni?
Többek között ezeket mutatjuk be neked a cikkben.
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) a leggyakoribb alvási apnoe. Ilyenkor az orr eldugul, a torok lágyrészei például a nyelvet és a lágy szájpadlást tartó izmok elernyednek.
Ennek következtében a légutak beszűkülnek vagy akár teljesen el is záródnak, megakasztva ezzel a légzést.
Normális esetben ugyanis a levegőnek a szájból és az orrból alvás közben is zökkenőmentesen kellene áramlania a tüdőbe.
Van, amikor ez azonban nem történik meg, így azt az időszakokat, amikor a légzés teljesen leáll, apnoének vagy apnoés epizódoknak nevezzük. OSA esetén a normális légáramlás az éjszaka folyamán többször is leáll.
Az alvási apnoéhoz igen gyakran társul horkolás is, amit a beszorult légáramlat okoz.
A kezeletlen OSA pedig hosszú távon súlyos egészségügyi problémákat okozhat, mint például:
magas vérnyomás (hipertónia)
szívbetegség
stroke
cukorbetegség
pitvarfibrilláció (rendellenes szívritmus)
pulmonális hipertónia
A legtöbb OSA-ban szenvedő embernél jelentkezik a nappali fáradtság, álmosság, főleg azért, mert az alvási apnoe következtében az agynak és a szervezetnek nincs meg a kellő oxigénellátottsága, emiatt pedig nagyon rossz az alvás minősége.
Ezenkívül további tünetek:
a hangos horkolás
a zihálás
a fulladás
és alvás közbeni légzés megakadása.
Az OSA-ban szenvedő emberek a következő tüneteket is tapasztalhatják:
reggeli fejfájás
rosszkedvűség
feledékenység
álmosság
súlyosbodó depresszió
rossz munkahelyi teljesítmény
impotencia, csökkent libidó, vagy súlyos esetben a szexuális vágy teljes hiánya
éjszakai izzadás, nyugtalan alvás
memóriazavarok.
A nappali álmosság miatt ráadásul az alvási apnoéban szenvedők esetében magasabb a kockázata a közúti baleseteknek is. Épp ezért jogilag például, ha valakinek több mint 15 alkalommal akadozik vagy áll le a légzése az éjszaka folyamán, az nem ülhet volán mögé.
Nézzük meg tételesen, mi miatt alakulhat ki az alvási apnoe.
Az alvási apnoét okozhatja többek között
az elhízás miatt kialakult ún. hipoventillációs szindróma;
a pajzsmirigy-alulműködés, akromegália és policisztás ovárium szindróma, amelyek befolyásolhatják a légzést alvás közben is;
az olyan krónikus tüdőbetegségek, mint például az asztma vagy az krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD);
a stroke;
a megnagyobbodott torokmandulák;
a túlságosan nagy nyelv;
a dohányzás;
a genetikai hajlam;
a túlságosan keskeny szájpadlás;
szív- vagy veseelégtelenség, amely folyadékgyülemet okozhat a nyakban, ami elzárhatja a felső légutakat;
ezenkívül várandósság alatt is jelentkezhet.
Az alvási apnoe diagnózisa teljes kórtörténettel és fizikális vizsgálattal kezdődik. A kórelőzményben szereplő nappali álmosság és horkolás azonban minden esetben fontos támpontot jelentenek.
Ilyenkor az orvos megvizsgálja a fejet és a nyakat, hogy van-e olyan fizikai elváltozás (például a megnagyobbodott mandula), ami összehozható a betegséggel.
Ha ez kizárható, akkor sor kerülhet az otthoni vagy az alváslaborban végzendő alvás vizsgálatra. Az első esetben egy készüléket kapsz, amely monitorozza az éjszakai alvást (többek között a vér oxigénszintjét, a légáramlást, valamint a horkolást). A laborban végzett vizsgálat alkalmával EEG-vel, EMG-vel valamint EKG segítségével mérik az alvásodat.
Az eredmények kiértékelése után pedig megkezdődhet a kezelés.
Ahogyan te is láthatod, az alvási apnoe kezelésének célja nem más, mint hogy biztosítani lehessen a levegő szabad áramlását.
Ezt a következő módokon lehet megtenni.
Amennyiben túlsúly miatt alakult ki az OSA, úgy mindenképp le kell adni a súlyfelesleget.
Bár ez nem vezethet teljes remisszióhoz, a fogyás csökkenti az OSA súlyosságát, valamint a vérnyomást is. Ezáltal javul az életminőség és akár teljes egészében megszűnhet a nappali álmosság.
A folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) terápia az OSA elsődleges kezelési módja. Ilyenkor egy légzéssegítő arcmaszkot kell viselni az éjszaka folyamán, ami egyenletes, pozitív légáramlást biztosít, hogy a légutakat éjszaka nyitva tartsa.
A bilevel pozitív légúti nyomás (BPAP) készülékeket abban az esetben alkalmazzák, ha a CPAP-terápia nem eléggé hatékony.
A BPAP-gépek nemcsak a belégzést, de a kilégzést is segítik.
Mivel a háton alvás (hanyattfekvés) egyeseknél súlyosbíthatja az OSA-t, meg kell “tanulni” oldalt fekve aludni. Ezt meg lehet valósítani például egy éjszakai pizsamába varrt, deréktáji labda segítségével is.
A műtét leginkább akkor kerül szóba, ha a CPAP- vagy BPAP-gépek nem eléggé hatékonyak.
Ilyenkor eltávolítják azt a többlet szövetet, ami miatt a horkolás vagy az elzáródás kialakul.
Bár egy párna önmagában nem gyógyítja meg az alvási apnoét, potenciálisan csökkentheti az apnoék számát, és kényelmesebbé teheti a CPAP készüléket is, így javítja az alvás minőségét.
Léteznek kifejezetten CPAP készüléket viselők számára kialakított párnák, amik segítik az oldalsó alvást. Ráadásul különböző bemélyedésekkel is rendelkeznek a CPAP készülékek kábeleinek.
Tipp: tekintsd meg a párnáinkat!
Fontos megjegyezni, hogy egy új párna nem oldja meg az alvási apnoéval kapcsolatos problémákat, legfeljebb a tüneteket enyhíti. Először mindenesetre egy diagnózis szükséges, amelyet bármely alváslaborban fel tudnak állítani, és onnan tovább is tudtok lépni a következő kezelésre.
Szerencsére az obstruktív alvási apnoe nem gyógyíthatatlan betegség, nagyon hatékonyan kezelhető például a fent említett CPAP készülékekkel, amelyek segítségével újra fitt és energikus lehetsz reggelente.